RÓLAM

CÉLJAIM

a sok szépet, amit látok megosztani,
inspirálni és tájékoztatni,
kultúrákat tanulmányozni,
kisebbségi és aktívista csoportok rendezvényeit felvenni,
új tehetségeket bemutatni és segíteni,
magas szinvonalra törekedni

ÖNÉLETRAJZ

Mohács külvárosában, a Duna mellett nőttem fel. Baranya megyének ezen a részén sok nemzet él. Ez nagy mértékben befolyásolta életemet. Már egész fiatalon lesve figyeltem a természet csodáit és a különböző nemzetiségi csoportok szépségeit, bájait. Ez felnőtt koromban egy óriási tudásszomjjá fejlődött bennem és azóta is tanulmányozom a népek kultúráit, gyógymódjait és nagyra becsülöm az emberiség összetettségét.

Fiatalkori körülményeim az asztalos szakmához vezettek. Később lehetőségem nyílt gyerekkori álmaimat követni és egy önkéntes ápolónői tanfolyamot végeztem el, mindezek ellenére visszatértem az asztalos szakmához és később öntödei munkás lettem csak azért mert igy jobban tudtam idősödő anyámat és saját magamat anyagilag támogatni. 1984-ben férjhez mentem, nemsokkal a házasságkötésünk után elhagytuk Magyarországot és egy szürke januári napon 1988-ban Torontóba ( Kanadába ) érkeztünk másfél éves ausztriai tartózkodás után. Én, a Duna, az erdő és a nyílt rétek lánya furcsán éreztem magam a metropolisz tömbházában. Egy évet laktunk ott és mindvégig amíg ott éltem, vágytam a zöldövezetre és a madárcsicsergésre, amire ébredni szoktam gyerekkoromban, a szirénák és a kocsik zaja helyett, amit a nagyváros adott.

Egy éves torontói tartózkodás után az európai jellegű Kitchenerbe költöztünk. Élveztem a kisváros hangulatát és a többnemzetiségű összetételét. Egy év után a volt férjem Victoriába utazott annak reményében hogy állandó munkát találjon. Mivel sikerrel járt a munka terén nemsokára egy családtagokból és barátokból való karaván követte velem együtt. Soha nem felejtem el az első benyomásomat Victóriáról: el voltam varázsolva a rhodonedronok óriási szinpompájától, a lámpákról lógó élő tarka virágkosaraktól, és a város zöldövezetétől. Felsóhajtottam és így kiáltottam: itthon vagyok! Így még nem éreztem amióta elhagytuk Magyarországot.

Amióta szakmunkásvizsgáztam az akasztott ember kivételével minden voltam, mindig törekedtem a minőségre és hogy bővítsem általános tudásomat. 2001 környékén változásra vágytam. Fogalmam nem volt arról hogy mit tegyek, mert annyi minden érdekelt. Kedves párom támogatott egy ideig amíg próbálkoztam a lehetőségekkel, és egy idő után mindketten vágytunk a változásra és úgy döntöttünk, hogy néhány hónapot Magyarországon töltünk. Jól jártunk anyagi szempontból is és ott mindketten felébredtünk. Ő életében először élt más országban, más kultúrát tapasztalva, én pedig minden szinten felújultam. Lehetőségem nyílt régi kapcsolatokat felújítani és életemben először azt tenni amit akarok, így költészettel és fényképezéssel teltek napjaim. Miután több helyre meghívtak a verseimet szavalni, megkértek hogy tartsak Kanadáról egy előadást. Úgy döntöttem hogy az összegyűjtött adatok mellé viszek magammal vizuális anyagot is. Digitális képeimet vetítettük le és minden alkalommal elképesztő reakció jött a közönségtől, amint a csodálatos környezetemről készült fotóimat nézték. Végre rádöbbentem arra, hogy mit akarok tenni: az embereknek megmutatni a világ szépségét és hidakat építeni az emberek között. Később kialakult a küldetés: hidat verni a kultúrák között.

Miután Viktóriába visszatértünk összeált a kép, hogy legjobban film vagy videó segítségével érhetem el céljaimat. Párom, Neil támogatásával mindketten sokat fáradtunk azért, hogy meg tudjam venni a videókhoz szükséges felszereléseket. Hosszas kisérletezés és tanulás után most megvan a megfelelő felszerelésem és technikai tudásom ahhoz, hogy jó minőségű videókat készítsek, de az írást és fotózást sem adtam fel és felhasználom az internet adta változatos lehetőségeket. Vonzódom azokhoz az alkotásokhoz amiknek szociális küldetésük van, amiktől életünk jó irányba fejlődik, közben azzal töltöm szabadidőmet hogy járom a természetet és felvételeket készítek állat és növényvilágunkról és arról a kimeríthetetlen szépségről, amit a természet nyújt nekünk.

VÉLEMÉNYEK:

Nagyon szeretek néha bemenni a bloggodba. 
Apt Kamill Viktória, Kanada

Szép képeid és megható gondolataid vannak.
Köszönjük hogy nézhetjük a bloggodat.
Apt Csilla Viktória, Kanada

Nagyszerű Terivel dolgozni: lelkes, kreatív és figyelmes.
Nyitott mások ötleteivel szemben és ő maga is tele van ötletekkel.
Kivállóan dolgozik és imádja a munkáját. Élvezet vele dolgozni.
Lina de Guevara
művészeti igazgató
PUENTE Theatre (színház)
Viktória, Kanada

A Vancouver Sziget, a természet ajándéka című videófilm lélegzetelállító.
Nem találok szavakat ahhoz, hogy milyen jól elkészítetted.
Dave Kurier
Viktória, Kanada
 
Volt alkalmam Petz Terivel két szociális igazság és társadalmi jellegű
fórum színházon alapuló documentum filmen dolgozni.
Lelkesedéssel és odaadással közelítette a témát.
Nagyszerűen működött közre a résztvevőkkel,
beleértve nehézségekkel küszködő fiatalokat.
Kreativitása nagy mértékben hozzájárult a projekt sikeréhez.
River Chandler
művészeti igazgató
TheatreWorks
www.theatreworksbc.ca

Gratulálok!
Nagyon jól sikerült a bemutatkozó kis filmed.
Olyan csodálatos dolgokat mutatsz be, ami mellett
mi halandók elmegyünk nap mint nap és nem vesszük észre
a sok gyönyörűséget körülöttünk, pedig csak egy perce kéne megállnunk.
Sok sikert a további munkádhoz.
Gura Piroska Bár

Köszönöm, hogy láthattam a bemutatkozó videódat...
szuper... nagyon megkönnyeztem...
Mayer Antal Mohács

A blog alakulása környékén: Köszönöm a blogod elérhetőségének címét, nagyon sokszor fogok odalátogatni! Szépek a videóid, látszik hogy nagy odafigyeléssel válogattad a természetet összhangba hozva akár a verssel, akár a saját mondanivalóddal!   
Néhány hónappal később: Véleményemet most is tartom, sokszor belátogatok hozzád és mindig kincseket találok, köszönöm! Hozzál további szépségeket, jó munkát hozzá, és további minden jót kívánok Neked és a családodnak!
Koncos Ilona Bár